Az újonc szerepétől a KEK-ig
2008.07.12. 10:14
Tíz éve a világszínvonalat jelentő bajnokság élvonalában – I. rész
Bár a hazánkban az elmúlt évszázad közepétől teret nyerő, a ma ismert formáját fokozatosan felvevő női kézilabdasport korábbi váci reprezentánsai több alkalommal is igen közel voltak a magyar bajnokság élvonalához, az igazi áttörést közel egy tucat esztendeje a Váci Forte, illetve a Terra SE Vác alapjain létrejövő Synergon SE Vác érte el. A csapat az 1997/98-as NB I/B-s bajnokság Keleti csoportját utcahosszal megnyerve jutott fel a nívójában a nemzetközi élvonalat jelentő első osztályba. A váci női együttes azóta pontosan egy évtizedet hagyott maga mögött az NB I-ben.
Kétrészes írásunkban kronológia szerint elevenítjük fel a legfontosabb emlékeket.
A bemutatkozás – 1998/1999
A csapat a feljutást kiharcoló játékoskerethez képest alaposan megváltozva vágott neki a soha nem látott kihívásnak. A régi edző – Fábián László - 11 (!) távozó játékos helyett nem kevesebb, mint 9 (!) új hölgyet kellett, hogy beépítsen az újonc csapatba. Két új kapus (Bartus Judit, Gergely Erika) mellett olyan erősítések történtek, amelyet Dobrovolszky (Simut) Bea, Siti Eszter, vagy éppen Veszeli Judit neve fémjelzett. A sorsolás azonban rettentően nehéz volt, és a csapat egybekovácsolása sem ment döccenők nélkül. Hat forduló után olyan rossz hangulat alakult ki, hogy a klubvezetés – Szalóczy Zsolt elnök, Sulyánszki Dezsőné és Tóth Kornél elnökhelyettes – edzőváltást eszközölt. Egy találkozóra Varga Tibor utánpótlás tréner ült le az első csapat kispadjára, majd érkezett a fiatal edzőgeneráció egyik legtehetségesebb szakembere, Páll Tibor. Ő az FTC-ben Németh András mellett tanulta a szakmát és ideérkezése is mutatta a mieink és a zöld-fehérek közötti jó kapcsolatot.
A Synergon egyre inkább lábra kapott. A bajnokság előrehaladtával egyre jobb teljesítménnyel egyre feljebb kapaszkodott a tabellán. Az első kört a 14 csapatos mezőnyben a 10. helyen zárták a mieink 7 ponttal. Ehhez a folytatásban újabb 11 pont jött, végül a bemutatkozó évben a rendkívül dicséretes 8. helyet szerezte meg a csapat. A legeredményesebb gólszerző – Veszeli Judit – a dobott 181 találatával a második lett a bajnoki góllövőlistán.
Még feljebb a tabellán – 1999/2000
A sikeres edző, Páll Tibor az előzőnél kisebb fluktuációval kezdhette az új bajnokságot. Erősítésként a Fradiból érkeztek játékosok – Borkowska Katalin, Pádár Margit, Tóth Tímea -, míg az előző év legjobbjai továbbra is Vácon folytatták. Az erősebb keret és a - Synergon cégnek, illetve a városi támogatásnak köszönhetően - kiegyensúlyozott anyagi feltételek még a szép újoncévnél is jobb szereplést eredményezett. A feljutók számára mindig kritikus második sorozat a mieinknek remekül sikerült: a tabella első felében, közel 50 %-os mutatóval a 6. helyen zárt a hölgykoszorú. Most is Veszeli Judit termelte a legtöbb váci gólt, ezúttal 138-ig jutott 22 meccsen (Erre a bajnokságra 14-ről 12-re csökkent a csapatok száma.)
A megtorpanás éve – 2000/2001
Remek játékosokkal megerősödve – ekkor érkezett többek között Hajdu Krisztina, Mátyás Auguszta és Őri Cecília is – vágott neki az új sorozatnak az együttes, továbbra is Páll Tibor vezetésével. Az egy tucat csapatot felsorakoztató mezőnyben azonban mintha szürkébben teljesítettek volna a lányok. A jobbaktól simán kikaptak, a gyengébbeket rendszeresen megverték, Sajnos, az utóbbiakból ezúttal kevesebb volt… A váciak az őszi és a tavaszi sorozatban egyaránt nyolc pontot gyűjtöttek és ez a nyolcadik helyre jogosította őket. Mátyás Auguszta igazolta gólérzékenységét: 125 találatával házi gólkirálynő lett (ekkor még csak 4. helyen zárt az NB I-es listán.)
Csak két csapat mögöttünk – 2001/2002
Csonka mezőnnyel, csupán 11 résztvevővel rajtolt a mezőny. Újdonság volt a rájátszás: az alapszakasz két köre után az 1-6., illetve a 7-11. helyért még egyszer oda-vissza rendszerben pályára léptek a csapatok. A bajnoki rajt előtt több jó játékos is távozott Vácról és bizony a jónak mondható kezdőhetes mellett nem nagyon maradtak kvalifikált cserék. Anyagilag is bizonytalan korszak kezdődött, a névadó kilépésével – új klubvezetéssel - Váci NK néven folytatták a piros-kékek. Sok öröm nem volt a mieink teljesítményében, az alapszakasz 20 meccsén csupán 11 pont jutott. A 8. helyről rajtolt a rájátszásban, végül a 9. helyen végzett a csapat, mindössze a Spartacust és a Békéscsabát előzte meg. A nehéz évben azonban nagy öröm is érte a váci szurkolókat. A végig nagyszerűen játszó és a csapatot gyakran a vállán cipelő Mátyás Auguszta közel tízgólos meccsátlaggal hódította el az élvonal gólkirálynői címét.
A lábra kapás éve – 2002/2003
A nehéz előző bajnokság után ismét reménykedhettek a váci drukkerek. Olyan remek játékosokkal sikerült erősíteni – Berta Melinda, Csenki Judit, Hornyák Ágnes, Szvetlana Moszkovaja – akiknek piros-kékbe öltözése okot adott a bizakodásra. A vezetés nagy erőfeszítései árán stabilizálódott a feltételrendszer, így nemhogy a kiesés veszélye nem fenyegetett, hanem az esetleges felsőházba kerülés is elképzelhető volt. Új edzőt is üdvözölhettünk, az azóta igen szép szakmai karriert befutott, nagy tekintélynek örvendő Hajdu Jánost. A nagy bravúr, az első hatba kerülés azonban – két pont hiányzott – elmaradt Pedig, hogy helye lett volna a Váci NK-nak az elitben, mi sem bizonyítja jobban, hogy a rájátszás diadalmenet volt a csapatunknak és magabiztosan lett az alsóház bajnoka. Mátyás Auguszta most is ellenállhatatlanul szaggatta a kapuhálót, 232 találatával Víglási Zsuzsa mögött második lett a góllövőlistán.
A Magyar Kupában is remekeltek a mieink. Miután bekerültek a negyeddöntőbe, a váciak elvállalták a sorozat hajrájának rendezését és nem bánták meg. A döntőbe jutásért vívott összecsapáson ugyan alulmaradtak az esélyesebb Fradival szemben, de a kisdöntőben a Spartacus ellen aratott győzelem azt jelentette, hogy a csapat kijutott a nemzetközi kupaporondra! A kupameccseken ült – a két év múlva történő visszatéréséig – utoljára a váci kispadon Hajdu János, akit a szövetség szakmai igazgatójának neveztek ki. Utóda a következő bajnoki évtől a Győrből érkező Vura József lett.
És e bajnokság tavaszán történt az is, hogy először adhatott felnőtt válogatott játékost váci csapat: Őri Cecília ölthette magára a nemzeti mezt. A csapatot pedig a következő sorozat megkezdése előtt nagy elismerés érte: eredményeiért megkapta Vác Város Közösségi Pro Urbe díját.
Ez a bajnoki év – elsősorban a rájátszásban mutatott játék és a kupaszereplés – előrevetítette egy nagyszerű folytatás lehetőségét. Ami aztán a következő esztendőben szerencsére be is következett …
Következik: A váci kézilabdasport aranyéve – 2003/2004
|