Kézilabda - Váci nemzetközi kupaösszefoglaló
2018.09.09. 21:33
Váci kézilabdázónők a nemzetközi kupákban
Arról már több helyen, több alkalommal esett szó, hogy a váci női kézilabda egyesület felnőtt csapata 20 élvonalbeli pontvadászat után zsinórban immár a 21. bajnokságát kezdte meg. Csapatunk a különböző nemzetközi kupasorozatokban most veselkedik neki 9. alkalommal a minél sikeresebb és hosszabb kalandnak. A hétvégi, EHF kupás kettős párharc az izraeli Maccabi Azarim Ramat gan ellen a 49. és az 50. mérkőzés lesz. Az újabb szép jubileum után talán hasznos áttekinteni: hogyan szerepeltek eddig a mieink az európai kupaporondon.
Kilépés a kontinensre
A 2002/2003-as Magyar Kupa sorozatában harmadik helyezettjeként 2003. október 12-én mutatkoztak be a váciak (Váci NK néven) a Kupagyőztesek Európa Kupájában. Az ellenfél – mindkétszer hazai környezetben – a görög Ormi Patrasz volt. A pályára lépő hazai hölgykoszorú Vura József vezetőedző irányításával ez volt: Gridnyeva – Berta 4, Ilyés 5, Moszkovaja 3, Hornyák Á. 5, Mátyás 6, Farkas V. 6. Cs: Juhász E. (kapus), Mitrovics 5, Gráner 2, Mayer E. 1, Rezi 1, Tímár. Sok izgalmat nem tartogattak ezek a 60 percek. Az elsőt – 20-12-es félidő után – 38-27-re, a két nappal ezt követő visszavágót 33-21 (17-10) arányban nyerte a Vác.
A 2. fordulóbeli rajtot követte a KEK 3. fordulójában a norvég Byasen elleni csata. Szintén mindkét találkozó Vácon került megrendezésre. Mindkétszer a mieink nyertek: előbb egy gólszegény összecsapáson 23-17-re, majd egy gólzáporos ütközetet követően 32-31-re. Érdekesség volt, hogy az első meccset 8, a másodikat 9 játékossal küzdötték végig a hazaiak. Majd eljött az első utazás is. Méghozzá Franciaországba, ahol csapatunk 3000 néző előtt bravúros 24-21-es diadalt aratott az erős Nimes ellen. A visszavágó ennek ellenére szoros volt. A 24-23-as váci győzelem fő részese Mátyás Auguszta volt, aki csapatunk góljainak felét dobta!
A KEK furcsa lebonyolítása után a negyeddöntőben a kuapsorozatban egyszer már a legjobb négybe bejutott Vácnak a BEK-ből érkező Hypo NÖ ellen ismét meg kellett harcolnia az elődöntőért. Sajnos, erre semmi esély nem volt, hiszen már az első, bécsi – botrányos – meccsen eldőlt a továbbjutás. A 30-15-ös vereségünket csak tetézte, hogy a meccsen a feltűnően durva hazaiak eltörték a váci irányító, Ganna Syukalo orrát. A visszavágó Vácon 26-30-ra végződött.
Kupamenetelések Európában
A várakozásokon felül sikerült bemutatkozást további, egymást követő két KEK-szereplés követte. A 2004/2005-ös sorozaton a 2. fordulóban kapcsolódott be a Váci NK. A bosnyák Banja Luka csak bemelegítésnek volt jó: hazai pályán (Berta Melinda 11 góljával!) 30-18, idegenben 32-23-as siker. Következett két egymás utáni napon, mindkétszer Vácott a macedón Prilep csinos, de a kézilabda tudományát nem éppen magas nívón űző együttese. Itt sem volt vita: az első napon („idegenben”) 32-18, majd másnap 37-19 arányban ütötte ki riválisát a VNK. Aztán a 4. fordulóban „belehúztunk”. Az egyik legnehezebb lehetséges ellenfél következett, a német Nürnberg. A germánok roppant magabiztosak voltak és feladták a pályaválasztói jogukat. Így ismét kettős meccsen izgulhattak a magyar drukkerek. Nem sok okuk lehetett sajnos, erre, hiszen mindkét hatvan percet hét találattal nyerték vendégeink: előbb 32-25-re, majd 26-19-re. (Az utóbbin Mátyás Auguszta a 19 váci gólból 11-et vállalt magára.)
A következő sorozat ismét a KEK-ben találta a most Váci NKSE néven induló csapatunkat. Ezúttal is két sikeres párviadal után a negyedik fordulóban vérzett el csapatunk. Hajdu János vezetőedző együttese bemutatkozásként a szlovák Banska Bystricat itthon kiütötte (33-24), ám a visszavágón egygólos vereséget szenvedett (28-27 oda). Jött a szerb Naisa-Nis, de közben ment Hajdu János. Így Majoros Gusztáv irányította a párharcban a mieinket. Akik a hazai 32-26-os győzelem hatgólos fórjából négyet a 26-24-es hazai győzelemmel záruló visszavágón is megtartottak és továbbléptek. Következett egy északi utazás, ahol bizony „megfagytak” a váciak. A norvég Gjerpen ugyanis 34-23-ra agyabugyálta el a magyar ellenfelüket, majd a váci visszavágón is nyerni tudott 27-25-re.
Évek múltak el, míg …
Aztán az évezred első tíz évére be is fejeződött a váciak nemzetközi kalandozása. Legközelebb az új évtized elejére sikerült összehozni egy olyan csapatot – és utódait -, amely aztán egymás után négyszer is megmutathatta magát Európában. Először a Syma Váci NKSE masírozott el 2010/2011-ben egészen a negyeddöntőig. A lengyel Gdynia ellen gyakorolták a mieink a góllövést. Idegenben 40-32-re, itthon 38-25-re söpörte el az útból riválisát a Vác. Nem úszta meg sokkal finomabban a spanyol Elda Prestigo sem. Ők vállalták a kettős váci megmérettetést, hogy aztán előbb 38-30-as, majd 43-35-ös vereség után hajtsanak fejet a sokkal nagyobb tudás előtt. Aztán olyan következett, amit máig emlegetnek a kézilabdabarátok. A következő körben a norvég Byasen ismét úgy gondolta, hogy jó lesz neki, ha mindkétszer a váci csarnokban lép pályára. Az első meccs alapján ez jogosnak is tűnt, hiszen jól játszva 34-29-re legyőzték a mieinket. Ám másnap jött a fordulat! Az ebben a kupakiírásban már Németh András által irányított váci hölgykoszorú nagyon felkészült a revánsra. Száguldoztak a magyarok és már a szünetre fordítottak az összesítésen, mivel 16-7-re vezettek. Végül a 8 gólig jutó Kirsner Erika fantasztikus teljesítményével 31-24 lett a vége és a tomboló váci szurkolók egetverő ünneplése összesítésben kétgólos váci továbbjutást köszönthetett. Sajnos, az újabb északi ellenfél, a dán Holstebro már erősnek bizonyult. Hiába reménykedtünk, hogy az idegenbeli 36-32-es vereség ledolgozható hátrányt jelent csak, a váci visszavágón is vereség (28-29) jött, ami lezárta a mieink számára ezt a sorozatot.
De a következő évben ismét nekirugaszkodtak a Váci NKSE játékosai és dr. Ökrös Csaba vezetőedző. A korábbi jó szereplés jutalmául csak egy körrel később kellett bekapcsolódni. A fehérorosz Minszk nagyon megizzasztotta a mieinket, annak ellenére, hogy ez a párharc is kettős váci helyszínű volt. Az első összecsapáson 35-32-es, a másnapin 24-23-as magyar siker született. Azt gondoltuk, hogy a nyolcaddöntőben a török Piyango nem jelenthet komoly nehézséget a folytatásra. Ám jött a pofon: az ankarai kudarcot (35-28-as zakó) csak részben sikerült korrigálni a hazai visszavágón. Pedig a második mérkőzés szünetében rózsaszín volt minden, mert a 13-7-es állás már csak egygólos összesített hátrányt mutatott. Aztán a végén csak 24-20-ra nyert a Váci NKSE és kiesett.
Jobban sikerült a 2012/2013-as KEK-sorozat. Melynek 3. fordulójában a horvát Zágráb igyekezett elgáncsolni az ekkor már Gulyás István vezetőedző által irányított váciakat. A kinti első meccsen kettővel (28-26) nyertek is ellenfeleink, ám a váci reváns Tápai Szabina 8 gólját és 29-20-as hazai diadalt hozott. Naná, hogy a következő körben ismét horvátok jöttek szembe. A Podravka Koprivnica már akkor is erős csapat volt, amit a kaproncai első összecsapáson fényesen bizonyított és nyert ijesztő különbséggel, 23-15-re. Ám a váci szív ezúttal sem ismert lehetetlen! 2013. február 9. ismét a váci kézilabdasport aranylapjaként vonul a sportalmanachokba. A hősnő ezúttal Klivinyi Kinga volt. Az egyáltalán nem balszerencsés 13 hálórongálása döntően hozzásegítette a Váci NKSE-t a 29-19-es győzelemhez és a továbbjutáshoz. Újból próbálkozhatott tehát csapatunk, hogy elődöntőbe jusson. Ebben a nagyon jó francia együttes, az Issy Paris azonban útját állta. Most Vácott volt az első találkozó, melyen csak szűk, 24-23-as előnyt sikerült összeszorgoskodni. A párizsi visszavágón is 23 gólt dobtak a vendégek, ám a hazai csapat 27 találata összesítésben háromgólos francia továbbkerülést ért.
A zsinórban negyedik kuparészvétel a 2013/2014-es EHF kupasorozat volt a mieinknek. A 3. fordulóban egy holland csapat (VOC Amsterdam) volt az ellenfél. A holland női kézilabdázás abban az időben már mutogatat oroszlánkörmeit. Nem is sikerült a kettős győzelem az Ipress Center Vácnak. Mondjuk, nagy izgalmakat sem éltünk át, hála annak, hogy a Konkoly Csaba által irányított magyarok – Farkas Veronika sziporkázásával és 11 találatával – itthon megnyugtató, 25-18-as előnyt szereztek. A visszavágón Amszterdamban aztán érdekes körülmények között – 16-9-es váci félidei vezetés után – 25-24-es hazai győzelem született. A nyolcaddöntőben aztán magyar-magyar párharc következett. Ugyanis a váciakat összesorsolták a fehérvári hölgykoszorúval. A mieink bánták a testvérharcot. Bár idegenben csak 22-19-re kaptunk ki (Farkas Vera ekkor egy tízest szórt!), hazai pályán egy végig szoros ütközetben csak egy találattal, 25-24-re sikerült a visszavágás, ami az ellenfélnek kedvezett.
És végül a tavalyi sorozat
Három év kihagyás után a bajnoki helyezésnek és az európai szövetség szabadkártyájának hála ismét megmutathatta magát a váci együttes a nemzetközi kupaporondon. Időközben a KEK megszűnt és a magyar csapatok számára szerencsére (ott csak a gyenge kézilabdasporttal bíró országok csapatai szerepelnek) ismeretlen Challenge kupán kívül csak az EHF kupasorozat létezik. Az összevonás miatt természetesen a korábbiaknál jóval erősebb mezőnnyel. A 2017/2018-as sorozaton hamar be kellett lépnie a mieinknek. Szilágyi Zoltán csapata az izraeli Holonnal mindkét alkalommal hazai környezetben találkozhatott. A papírformának megfelelően erődemonstrációt tartottak a mieink és 46-17-re, illetve 44-18-ra páholták el ellenfelüket. Aztán jött a pech, mert a lehető legkeményebb riválist vetette a sors a váciak útjába. A Váci NKSE a németországi Buxtehude városában ki is kapott a vártak szerinti arányban, 33-26-ra. De jött a sokadik váci csoda! A németek nagy magabiztosságát a váci visszavágón a mieink csupaszív lelkesedése, remek, nagy iramú és gólerős játéka bizonytalanította el. A csarnokban tomboló nézősereg űzte-hajtotta kedvenceit, aki előbb behozták hátrányukat, majd egy infarktusos véghajrában megőrizték azt az eredményt (29-22), amelynek köszönhetően – idegenbeli több góllal – a csoportkör küszöbére léphettek. Ahol aztán az erőlista alapján a leggyengébb ellenfelet kapta az immár GVM Europe-Vác néven szereplő hölgykoszorú. A váci kézilabdabarátok már azt nézegették, hogy vajon hová lehet tologatnia a majdani rengeteg meccsidőpontot a csoportkörre, amikor kiderült: ezek a törökök veszedelmesebben Szulejmánnál is. Ha emlegettük a váci aranylapokat, akkor bizony 2017. november 12. egy komor, szürke lapot jelent kézilabdasportunkban. Ugyanis a Kastamonu csapata – 12-11-es hazai vezetésű első játékrészt követően -26-24-re nyert Vácott! Az egy hét múlva következő idegenbeli visszavágón ugyan sokáig tartotta a lépést a Vác, ám aztán a hajrában már feladva a csatát 36-29-es zakóval fejezte be a mindeddig utolsó nemzetközi kupameccsét. (Aztán a végén kiderült, hogy ez a török csapat "nemsemmi": a kupasorozat elődöntőjéig jutott, ahol a későbbi kupagyőztessel szemben összesítésben egyetlen góllal maradt alul!)
Következik tehát a 2018/2019-es EHF kupasorozat. Elsőként az izraeli Maccabi Azarim Ramat gan csapata. Mindkét találkozót a váci sportcsarnokban rendezik. Az első a mieink pályaválasztása mellett szeptember 15-én szombaton délután fél négytől, míg a visszavágóra másnap 17 órától kerül sor. (Váci továbbjutás esetén október közepén előbb hazai környezetben, majd idegenben a Siófok lehet az ellenfél.)
Összegzés
Mint említettem, a 49. és az 50. európai kupameccs elé néz a csapat. Az eddigi 48 mérkőzésből – a mindenkori klubvezetésnek hála – 32 a váci sportcsarnokban volt. Az adott sorozatban az első megmérettetést mindenkor sikeresen vette a Vác. Négyszer szerepeltünk a KEK-ben és négyszer az EHF kupában. A nyolc indulás alkalmával sorrendben a 4., a 3., a 3., a 4., a 2., a 3., a 2. és a 3. kör jelentette a végállomást. Az össz meccsmérleg: 48 mérkőzés 28 győzelem és 20 vereség – döntetlenre egyetlen meccs sem végződött! Az össz gólkülönbség váci szempontból: 1381-1248. (Meccsátlag: 28,8-26.)
|