„Miért hagytuk, hogy így legyen?”

In Memoriam Zs. J.

Dzsoki a kilencvenes évek közepén közismert figura volt a településen. Fiatal volt, zabolázatlan és elsősorban korosztályában számított menőnek. Igaz nem szerették vagy tisztelték, hanem inkább féltek tőle. Valódi keresztnevét nem sokan tudták, ám az akkortájt futó sorozat alakja alapján nem véletlenül ragadt rá ez a becenév. A „Dzsoki” hűen tükrözte alkatát: önző, rámenős, igen kemény és durva fickó volt. Szülei régen elváltak, apja egy jól menő – igaz, sokak szerint nem egészen törvényes – vállalkozást vezetett.

Nem volt csoda, hogy az apja és anyja által is inkább anyagiakkal, mintsem szeretettel támogatott fiú zsebében mindig kötegszám lapultak a bankók. Ezek mellett azonban rendre megtalálhatók voltak a „különleges” cigik, „gyorsítók” és egyéb stimuláló szerek. A hozzácsapódó társaságban általában ő vitte a szót, kalandjairól, nőügyeiről legendák keringtek. Dzsoki valósággal lubickolt az Életben!

Az átszórakozott nyári éjszakák egyike után a hajnal közeledtével akkor is feldobódottan indult haza menő sportkocsiján. Mellette az „ügyeletes” csaj, felette a csillagokkal borított égbolt. Gyorsan és jól vezetett, kihasználva autója erejét élvezte a tovasuhanó fák susogó hangját. A jobb karjával átölelt Éva – vagy talán Kriszta? – is önfeledten nevetett. Aztán egy tompa puffanás és egy kóbor kutya utolsó vinnyogása megtörte a varázst. Dzsoki nem tudott korrigálni, egy árokban kötöttek ki.

Karcolásokkal megúszták a dolgot, a vérvétel után – apja közbenjárására – haza is engedték őket. Bizony a srácnak nem ez volt az első esete, megszokta már, hogy jóra fordul minden. Néhány nap múlva azonban levelet kapott.

Hetek, hónapok múltak el és Dzsoki teljesen megváltozott. Emberkerülő lett, hangját sem igen hallotta senki. Nem ivott többé, nem nőzött és „barátai” is lassan elkoptak mellőle. Kérdezték, nem felelt. Aztán már nem is érdeklődtek felőle. Apjának sem volt rá nagyon ideje, kezdtek a cég dolgai rosszul menni. Anyja pedig új családjával és külföldi férjével töltötte napjait, rendszerint valahol Dél-Európában. A srác végül rászánta magát és a címet megtudva levelet írt neki. Lassan készült az írás, többször kezdett neki, de rendre elakadt vele. Nem tudta befejezni …

Dzsoki a vérvétel eredményét tartalmazó levél kézhezvétele után néhány hónappal tüdőgyulladásban meghalt. HIV-fertőzött volt.

Élt 26 évet.