Nyári Józsefnek nem csak a szerelme, életformája is a sportág

- Kezdjük a mindenkit foglalkoztató kérdéssel: miért hozta meg a befejezésre vonatkozó döntését? – érdeklődtünk Nyári Józseftől.

- Harmincöt éve kialakult egy életvitelem – kezdi válaszát a sportágban  jól ismert szakember -, miszerint a főfoglalkozású munkaidőm letelte után jött a kézilabdaedzés, mely folyamatos felkészülést, készenlétet igényelt. Nagyon sokféle emberrel - felnőttel és gyerekkel, női és férfi csapatokkal - foglalkoztam, beleértve a napi gondokat, problémákat. Ez mostanra már kezdett fárasztó lenni. Pihenőre van szükségem és hogy ez meddig fog tartani, még nem tudom. Az elmúlt félév pedig túltett mindenen! Heti 14 edzést kellett vezetnem és átlagban heti három mérkőzésen a kispadon ülnöm. Ez elég sok energiát emésztett fel. Úgy éreztem, két oldalról égettem a gyertyát és ezen változtatni kellett. Most pihenek egy kicsit, persze nem elszakadva a kézilabdától. Aztán egy kis idő múlva majd eldől, hogyan tovább. Ha egy idő múlva újra érzem a „bizsergést”, akkor folytatom.

- Mikor ismerkedett meg a kézilabdasporttal?

- Az általános iskolában Szücs Lajos tanár úr szeretette meg velem ezt a szép játékot, még 1962-ben.  Abban az időben még csak az iskolában voltak edzések és az iskolás bajnokságban szerepeltünk. Nagyon büszke voltam, amikor hatodikos koromban a suli válogatottba kerültem. Mindemellett nagyon szerettem a labdarúgást is, ahol Buchnitz Zoltán tanár úr tanítványaként, a városi sportiskola csapatában játszottam. Többek között a szintén kézilabdássá vált Fábián Lacival. 

- Melyik csapatnál kezdte edzői pályafutását?

- A Váci Forte serdülő és ifjúsági csapatánál kezdtem 35 évvel ezelőtt. Ari néni (Sulyánszki Dezsőné – a szerk.) kért meg, hogy segítsek a csapatokat a bajnoki mérkőzésekre elkísérni amikor férje a felnőtt csapattal más irányba utazott. A feladatot azzal a feltétellel vállaltam el, hogy hetente két edzést én is tarthatok. Pár hónap múlva ez már négy lett .Beiratkoztam az edzői tanfolyamra, folyamatosan képeztem magam,  és ott ragadtam a pálya szélén.

- Melyek voltak a legnagyobb sikerei?

- A Forte ifi és serdülő csapataival mindig ott voltunk a legjobbak között, melyet az Országos Ifjúsági Kupában elért szép eredményeink bizonyítottak. Dolgoztam a megyei és területi ifjúsági válogatottaknál is. A lányok után sikerült újraszervezni a férfi utánpótlást, majd hosszú évek sikertelenségei után a felnőtt együttest is, mellyel kétszer is sikerült feljutni az akkor még igencsak nívós NB II-es bajnokságba

Ebben az időben dolgoztam egy évet az akkor NB I/B-s Dunakeszi együttesénél, ahol a kiesőjelölt csapattal negyedikek lettünk .Később a váci fiúkkal az NB II-ben sorozatosan dobogósok voltunk. Sikernek könyvelem el, hogy Gödre az NB I/B-s női csapathoz kerülve a kiesés szélén álló csapatot sikerült benntartani. Majd egy évvel később a bajnokcsapat mögött alig lemaradva negyedikek lettünk. Ugyancsak büszke vagyok arra, hogy a váci NB I-es ifjúsági csapattal  az eddigi élvonalbeli szereplés legtöbb pontját szerezve a mezőny meghatározó együttese lettünk.

A legbüszkébb azonban mégis arra vagyok, hogy jelenleg Vácott rendszeresen  működik  senior férfi és női csapat komoly létszámmal. Közülük szinte valamennyi játékosnak voltam  valaha az edzője. Ugyanilyen büszkeséggel tölt el az is, hogy jelenleg Vácott és környezetében lévő csapatoknál nagyon sok és egyre sikeresebb olyan utánpótlás és felnőtt edző van - Ottó Katalin, Zsadányi Éva, Horváth László, Kalmár Attila, Majoros István, Nemes Tibor, Tóth Árpád, Tősér Tibor, Varga Tibor - aki valamelyik csapatomban szerepelt. A Váci KSE elnöke, dr. Schoffer Attila szintén tanítványom volt.

A csúcsot azonban a legutóbbi félév jelentette, amikor felkértek az Váci NKSE NB I-ben szereplő csapatához vezetőedzőnek. A bajnokságban addig lejátszott 12 mérkőzésből  3 győzelemmel és 9 vereséggel mindössze  6 ponttal álló csapatot vettem át, és a következő 16 mérkőzésen 10 győzelem  2 döntetlen és 4 vereséggel  22 pontot szerezve, úgy érzem, eredményes munkát végeztem.

- Van-e személyre szabott edzői hitvallása, edzői példaképe?

- Több olyan edző van, akit csodáltam, csodálok alapossága, hozzáértése, felkészültsége szakmai tudása miatt. Kezdve Sulyánszki Dezsővel, folytatva Kovács Lászlóval és Csík Jánossal, befejezve Németh Andrással. Szakmai hitvallásom alapja mindig az volt, hogy az általam edzett játékosok ne csak megszeressék a kézilabdát, hanem életformájukká is váljon.

- Önt elég határozott, mondhatni, vehemens trénerként könyvelték el korábban. Volt-e ebből emlékezetes konfliktusa?

- Volt egy párszor, és leginkább a játékvezetőkkel való konfliktusaimat említhetném. Úgy tudom, hazánkban a kézilabda edzők közül nekem volt a legtöbb eltiltásom, Ha össze adnám kijönne vagy nyolc év! Szerencsére ezeket mind csökkentették vagy felfüggesztették, így nem volt akadálya, hogy az edzői munkát végezhessem. Mindig annak a híve voltam, hogy azért edzünk minden héten többször, hogy jobbak legyünk ellenfelünknél. Ha az ellenfél jobb volt, gratuláltam. Azonban sosem szerettem az előre eldöntött mérkőzéseket, amikor nem a mérkőzést játszó két csapat formája, tudáskülönbsége döntött, hanem a játékvezetők szimpátiája. Vallottam, és mindig hangot adtam annak, hogy a mérkőzéseknek a pályán a fair play szellemében kell eldőlnie.

- Mivel fognak telni a hétköznapjai - pláne a hétvégéi - kézilabda nélkül?

- A továbbiakban sem szakadok el a kézilabdától: a jelentősen átalakuló  Váci NKSE NB I -es női csapatainak technikai vezetője leszek. Új feladat, új kihívás. Állok elébe. Büszke vagyok a családom tagjaira,  akiknek  szintén a kézilabda az egyik életelemük. A feleségem (Pongó Angelika – a szerk.) egykoron   a Vasas NB I-es ifjúsági csapatának játékosa volt,  később NB I/B-s kézilabdázó lett. Két nagyobb fiam a váci ifi csapatban bontogatta szárnyait, de egyetemi tanulmányaikkal a folytatást már nem tudták összehangolni. A lányomtól már messze állt a versenysport, de élete párja nagy sportrajongó. Már csak napok kérdése és elmondhatom, hogy mindhárman diplomások. A legkisebb fiam már 3 éve  szivacskézilabdázik, csapatával már kétszer szerepelt az ADIDAS  bajnokság országos döntőjében, ahol harmadik helyezettek lettek. Úton útfélen kézilabdázik, csapatának egyik erőssége. Véleményem szerint nagyon tehetséges Nagyon érdekli és rengeteget tud a kézilabdáról  a napi események is nagyon érdeklik. Bátyám a váci kézilabda egyik legnagyobb drukkere, újabban már a nővérem is vele tart - zárta a beszélgetést Nyári József, akiről ismerősei bizton állítják, hogy a szíve helyén is kézilabda dobog.

Nyári József edzői karrierje:

1974-1980:  Váci Forte serdülő, ifjúsági (1978: NB II  felnőtt)

1976-l979:  Pest megyei női ifi válogatott

1981-1991:  Váci Izzó MTE (serdülő, megyei, majd NB II felnőtt)

(közben 1984-1986: Verőce női felnőtt megyei bajnokság, illetve 1986-198: .Váci Forte  NB II felnőtt)

1992:  Dunakeszi VSE NB I/B férfi felnőtt

 1993-2001:  Váci KSE NB II felnőtt

 2001-2004:  Gödi SE NB I/B női felnőtt

 2004-2005:  Dunakeszi VSE NB II férfi felnőtt

 2005-2006:  Balassagyarmat NB II férfi felnőtt

 2006-2009:  Dunakeszi VSE NB II férfi felnőtt

 2008-2009:  Váci NKSE NB I ifjúsági

2008. december-2009.  június:  Váci NKSE NB I  felnőtt

Ő mondta

Nyári József a mérkőzéseken elfogyasztott nagy mennyiségű ásványvízről: „Négy előnye is van: enyhíti a szomjúságot, serkenti a veseműködést, levezeti a feszültséget és reklámozza a klub egyik szponzorát.”